Március 20-a, a Boldogság Világnapja a Benedekben
kedd 20 március 2018 - 22:07:00 Administrator in:Egyéb
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól
származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság
fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai
össztermék, a GDP.
Intézményünk idén első alkalommal csatlakozott a Bródy Sándor Megyei Könyvtár által
meghirdetett Boldogság Világnapja programhoz.
Az iskola könyvtárában kicsik és nagyok hagyták gondolataikat az ajtóra helyezett
boldogságfalon.
A program sokszínűségét jelzi, hogy felolvastunk, báboztunk, rajzoltunk, játszottunk és nem
utolsó sorban rengeteget nevettünk. A mai napon az iskolai könyvtárban tényleg a
boldogságé volt a főszerep.
Valódi célunk pedig az, hogy minden nap és minden pillanatban képesek legyünk megélni a
pillanat boldogságát, az élet szépségeit, apró örömeit, bármi is történjen a külvilágunkban.
Kocsis Erika, pedagógus
Fotó: Kocsis Erika
[link]
Március 15. a Benedekben
szombat 17 március 2018 - 10:56:56 Administrator in:Egyéb
Március 15. a Benedekben
1848. március 15-e csupán egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Ám ekkor Pesten forradalom zajlott. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor és fiatal társai – akiket márciusi ifjak néven emleget az utókor – a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították a jobbágyok sorsát szívén viselő Táncsics Mihályt. A tömeg először az egyetemhez vonult, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, és felolvasta a 12 pontot. Ezután a tömeg a Landerer-nyomdához vonult. Március 15-e eseménysora Pesten az esti, Nemzeti Színházbeli programmal zárult, ugyanis 18 órától a Bánk Bánt játszották. Sajnos 1848 tavaszán és nyarán a nagyhatalmak sorra eltiporták az európai forradalmakat, az osztrákok lemondatták a magyar kormányt. Az 1848-as szabadságharc 1849. augusztus 13-án, a világosi fegyverletétel napján elbukott. Mindezen események hű tolmácsolói voltak intézményünk tanulói, a kis alsósok, a felső tagozatosok és a szakiskolai diákok. Ünnepi műsoruk elindítója nemzeti himnuszunk közös eléneklése volt, majd elhangzottak azok az ismert szövegrészek, táncok, versek, dalok, melyek abban az időben buzdítva, egy jobb sors reményében hangzottak el. Petőfi Nemzeti dala, a 12 pont jól ismert sorai mindnyájunk fülében ott zengtek. Az aláfestő zenék csak még jobban fokozták azt a hangulatot, melyben hőseink valóban hittek egy jobb jövőben. Énekkarunk Petőfi szellemét megidézve énekelte „A költő, ha visszatér…” dallamát. Katona József Bánk bán c. operájának jól ismert áriája - a szent hazáról - méltó zárása volt megemlékezésünknek.
1848. március 15-e csupán egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Ám ekkor Pesten forradalom zajlott. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor és fiatal társai – akiket márciusi ifjak néven emleget az utókor – a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították a jobbágyok sorsát szívén viselő Táncsics Mihályt. A tömeg először az egyetemhez vonult, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, és felolvasta a 12 pontot. Ezután a tömeg a Landerer-nyomdához vonult. Március 15-e eseménysora Pesten az esti, Nemzeti Színházbeli programmal zárult, ugyanis 18 órától a Bánk Bánt játszották. Sajnos 1848 tavaszán és nyarán a nagyhatalmak sorra eltiporták az európai forradalmakat, az osztrákok lemondatták a magyar kormányt. Az 1848-as szabadságharc 1849. augusztus 13-án, a világosi fegyverletétel napján elbukott. Mindezen események hű tolmácsolói voltak intézményünk tanulói, a kis alsósok, a felső tagozatosok és a szakiskolai diákok. Ünnepi műsoruk elindítója nemzeti himnuszunk közös eléneklése volt, majd elhangzottak azok az ismert szövegrészek, táncok, versek, dalok, melyek abban az időben buzdítva, egy jobb sors reményében hangzottak el. Petőfi Nemzeti dala, a 12 pont jól ismert sorai mindnyájunk fülében ott zengtek. Az aláfestő zenék csak még jobban fokozták azt a hangulatot, melyben hőseink valóban hittek egy jobb jövőben. Énekkarunk Petőfi szellemét megidézve énekelte „A költő, ha visszatér…” dallamát. Katona József Bánk bán c. operájának jól ismert áriája - a szent hazáról - méltó zárása volt megemlékezésünknek.
Molnár Kálmánné, pedagógus
Fotó: Balla Ildikó
Bábozás művészetterápia-szakkörön
kedd 06 március 2018 - 11:28:00 Administrator in:Egyéb
Az első bemutatkozó foglalkozáson diákjaink a mi játékunkat, a Piroska és a farkas c. mese modernizált változatát láthatták, hallhatták, az arcuk sok mindent elárult. Először nehezen oldódtak, nem tudták, hogyan kell viselkedni, reagálni a történésekre. Aztán egyre bátrabbak lettek, a végén ők maguk készítettek bábukat a lehetőségek kínálta alapanyagokból.
Molnár Kálmánné és Kocsis Erika, foglalkozásvezetők
Fotó: Kocsis Erika és Kolompár Dávid
